Egy majdnem büszke város krónikája

Egy év eltöltése egy majdnem büszke városban, egy nagy-nagy ország nagy-nagy folyama mellett.

Friss topikok

  • Abhinanda: Gyorsan kimentem a tetőteraszra megnézni, lemaradtam-e valamiről. De nem, India jól hallhatóan és ... (2009.08.06. 18:18) Kína egy újonc szemével
  • felegar: A múltkor, hála a Facebooknak, elgondolkodtam rajta, hogy mi az az 5 város, ahová önszántamból nem... (2009.08.05. 16:20) Ahh, szabadság!
  • ssüni: @felegar: Rob, nem csak te vagy irigy! :-) (2009.08.01. 19:11) Selyem
  • Abhinanda: Nézze, én nem értek se Tibethez, se a gazdasághoz, úgyhogy nem is tudok olyan nagyívű következteté... (2009.07.13. 21:36) Tibbat
  • orangeman: Az én Jótevőm fia egész tisztelettudó. Bár az édesapja így is problémázik, hogy nem 听话, de az apák... (2009.06.27. 15:10) Templom és a gyerekek

HTML

Egy majdnem civilizált város

2009.05.20. 16:48 | Flotador | Szólj hozzá!

A népoktatás keményen zajlik, és talán ez az egyik leglátványosabb része a kommunizmusnak-diktatúrának, nem is tudom melyiknek (meg persze az elérhetetlen honlapok tömkelege, a világról mit sem tudó nagy-nagy nép százmilliói stbstb). Mindenfele okos-frappáns feliratokat lehet látni, kezdve attól, hogy „ne lépj a fűre, mert a fű jó barát”, vagy vidéken „ugyanúgy szeresd egyetlen leánygyermeked, mintha fiú lenne” stb. De amit legtöbbet látok, az a civilizált város propagandája.

Amikor idecsöppentem a majdnem büszke városba, rögtön feltűnt, hogy minden tízméterenként van valamilyen tábla, molinó, rajz, fényreklám arról, hogy együtt kell építenünk a civilizált várost. Persze nem mindig ugyanazok a szövegek, mindig valami más. Például ha épp kinézek az ablakon, a szemben levő jó magas épület felső szintjén hatalmas tábla áll, hogy „Kovácsoljuk a hűség imázsát, építsük a civilizált várost!” Oké, ez nagy-nagy nyelven jobban hangzik. Igazából bármennyire is bugyuta, meg értelmetlen a dolog, abszolút igazat adtam a majdnem büszke város irányítóinak, s igen dicséretesnek tartottam, hogy rájöttek, hogy igencsak messze állnak attól, hogy civilizált város legyenek. Akkor lepődtem csak meg, amikor októberben, első utazásomon egy másik tartomány másik városában is ugyanezt a propagandát láttam. Tehát egyértelművé vált, hogy ez valami nagyobb, országos propaganda. Megkérdeztem Északon tanuló kollégámat, aki úgy nyilatkozott, hogy az ő városában nincs ilyen. Úgyhogy lehet, hogy Dél próbál civilizáltabb lenni?

Később aztán utánanéztem a dolognak. A nagy-nagy kormány hirdetett valamifajta versenyt, hogy az ország mely városai a civilizált városok. Több feltételnek is eleget kell tenni. 2005-ben volt az első eredményhirdetés, melynek során civilizált városnak nyilvánították például a fővárost és a Bűnös Kikötőt. Idén év elején volt a második lehetőség, de hát a majdnem büszke város valami érthetetlen ok folytán nem lett civilizált. Egyik tanárom mondta, hogy ez a város híresen kaotikus, amivel teljesen egyetértek. Ez leginkább a ritka gonosz éghajlatnak tulajdonítható. Sok városban, gigantikus tartományi székhelyen jártam már, de a majdnem büszke várossal egyedül csak az Örök Tavasz Városa veheti el a versenyt. De például a közlekedés ott nem életveszélyes, ott az emberanyag az, ami kellően furcsává teszi a helyet. Távoli határvidék a messze délen mindenféle furcsa, sötétebb bőrű néppel.

Ez a város szerintem soha az életben nem lesz civilizált. Ami annyira nem baj, mert ez adja a varázsát. Oké, azért egy év bőven elegendő itten, de örülök, hogy nem civilizált városban tölthettem el.

Eddig két civilizált városban jártam, és teljesen igazat adok a zsűrinek, tényleg teljesen civilizált városok voltak. Amikor az ember civilizált városban tartózkodik, teljesen megfeledkezik arról, hogy valahol valamelyik ázsiai fejlődő országban tartózkodik. Modern és szép épületek, rendezett utak, nyugodt tömegközlekedés, vidám és kedves emberek, rengeteg jó park, a szabadság földjének városai is fejletlenebbnek tűnnek, nemhogy az omladozó Budapest. Civilizált városban élni jó. Abszolút modern nyugati külső megszórva kis nagy-nagy hangulattal. Ettől függetlenül jelenleg nem nekem találták ki őket. Egyszerűen nincs bennük semmi egzotikum, semmi poén. A fővárosból egy nap után menekültem, mert egyszerűen unalmas volt. A másik civilizált városban egyszer órákig keresgéltem valami helyet, ahol ehetek, mert nem árultak sehol sem finom utcai kaját. Ellenben ha egyszer még visszatérek az országba dolgozni, akkor azt hiszem civilizált városban szeretném azt tenni. És nem is a nyugalom és civilizáltság miatt, hanem azért, mert nem rondák! Ami nagy előny. Nem állítom róluk, hogy szépek, egyszerűen csak modernek, tiszták, a felhőkarcolók meg nekem bejönnek. Egy átlagos nagy-nagy várost végtelen szürke kockák, elszórtan egy-egy felhőkarcoló és ötvenemeletes lakóparktömbök alkotnak. A civilizált városokból az első alkotórész hiányzik, legalábbis a városközpontban. Nem szürkék. Nem rondák. A felhőkarcolók jók, és az ötvenemeletes lakóparktömbök szerintem jól néznek ki, belül meg abszolút jó és nagy lakások vannak bennük, egyre jobban meghatározva a nagy-nagy városok arculatát.

Már félek, hogy amikor hazatérek, fel fog robbanni majd az agyam, nem fogja tudni majd befogadni a szépet, Budapestet.  

(Meg kell jegyeznem, hogy az első képen látható rémisztő kockák messziről borzalmasak, de amúgy a földfelszínen abszolút jó kis mókás helyek, árnyas fasorokkal, kaotikus forgalommal, boltokkal, árusokkal, hangzavarral, Ázsiával. Egyszerűen csak rondák. A város legnyomasztóbb része innen nincs messze, nagyobb nyílt terekből hatalmas nagy kommunista jellegű kormányépületek emelkednek ki sok-sok vörös csillaggal, ott jártamkor mindig valamilyen furcsa szovjet rémálomszerű világban érzem magam. De próbálom messziről elkerülni a környéket, mert napokra rossz kedvem lesz tőle. Nem mintha jártam volna a Szovjetunióban, csak maradványaiban. De láttam sok képet Taskentről, Biskekről és egyéb kedves társaikról.) 

A bejegyzés trackback címe:

https://majdnembuszkevaros.blog.hu/api/trackback/id/tr951133766

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.