Egy majdnem büszke város krónikája

Egy év eltöltése egy majdnem büszke városban, egy nagy-nagy ország nagy-nagy folyama mellett.

Friss topikok

  • Abhinanda: Gyorsan kimentem a tetőteraszra megnézni, lemaradtam-e valamiről. De nem, India jól hallhatóan és ... (2009.08.06. 18:18) Kína egy újonc szemével
  • felegar: A múltkor, hála a Facebooknak, elgondolkodtam rajta, hogy mi az az 5 város, ahová önszántamból nem... (2009.08.05. 16:20) Ahh, szabadság!
  • ssüni: @felegar: Rob, nem csak te vagy irigy! :-) (2009.08.01. 19:11) Selyem
  • Abhinanda: Nézze, én nem értek se Tibethez, se a gazdasághoz, úgyhogy nem is tudok olyan nagyívű következteté... (2009.07.13. 21:36) Tibbat
  • orangeman: Az én Jótevőm fia egész tisztelettudó. Bár az édesapja így is problémázik, hogy nem 听话, de az apák... (2009.06.27. 15:10) Templom és a gyerekek

HTML

Kína egy újonc szemével 2.

2009.08.07. 13:02 | Flotador | Szólj hozzá!

Kreativ emberek vagy robotok?

 
   Jellemző ítélet a keletiekről, hogy fegyelmezett szorgalmas emberek, akik jól bírják a monotonitást ugyanakkor alkotói tehetségük és innovációs képességeik gyengék. Ellenérvként a jelenleg világhatalmi státuszra törő Kínát szokták felhozni, illetve azt, hogy a kínaiak mennyi mindent jóval előbb találtak fel mint a nyugat.
   Utóbbi megállapítás, szerintem rossz példa, és nem csak azért mert sérti nyugati önérzetemet. Egyrészt túlnyomóan olyasmikről van szó, amiket a nyugat nem eltanult, hanem egyszerűen később fedezett fel. Másrészt, a fejlődés exponenciális szakaszában, ami ugyan rövidebb szakasz, de világfordító találmányok tekintetében az addigiak sokszorosát nyomja a latba, jószerivel mindent a tágan értelmezett nyugat adott a világnak, a gőzgéptől kezdve a modern közlekedés eszközein át, a telekommunikáció teljes arzenáljáig, távírógéptől internetig. Ezek esetében pedig szó sincs akár késleltetett párhuzamos fejlődésről.
   Visszakanyarodva eredeti témánkhoz nézzük mi szól a kreativitás mellett:
 
-        Kínában látszólag mindenki vállalkozik. Kisbolt, műhely, kifőzde, riksa, ha más nincs akkor bóvliárulás, cipőpucolás, akármi. Tulajdonképpen ettől nyüzsögnek a városok, ez adja meg a hamisítatlan kínai hangulatot. Nyilván az ország másik fele a melltartópántgyárban robotol vakulásig, de így is szembetűnő a vállalkozási kedv, például a hazai viszonyokhoz képest..
-        Mezőgazdaság. Sok az eszkimó kevés a fóka alapon gyakorlatilag minden talpalatnyi földet meg kell műveljenek, ezt meg is teszik de valami bámulatos ötletességgel és praktikussággal. A leghülyébb helyeket is beteraszozzák, minden csepp vizet felhasználnak a rizsföld öntözésére, ahol mellesleg halakat is tenyésztenek. A sorfák teremnek, a termények minden porcikáját felhasználják valamire, ha mástem beszórják a gyümölcsöst, hogy ne. verje fel a gyom.
-        Sufnitunning. Kína az egymilliárd McGywer országa. Itt nincs felesleges lom, minden darab vasnak küldetése van, például, hogy valamilyen agyafúrt alkatrész legyen egy büfékocsivá alakított biciklin, vagy fontos részletévé váljon egy disznóól tartószerkezetének.
-        Kína felemelkedése. Az hogy Kína nem lett klasszikus "fejlődő" rabszolgaország elég jó indikátora a kreativitásnak, de az előrelátó okos gondolkodásnak mindenképp.
 
   A robot-elméletnek is van alapja:
 
-        Gondolkodásmód: ebbe nem tudtam belelátni, hiszen nem beszélem a nyelvet. Mindenesetre legtöbbjük amellett hogy ravasz vagy rosszabb esetben sunyi is, elég egyszerű léleknek tűnik. Szeretik a kész dolgokat és a "vezettetést", ez jól látszik például a belföldi turizmuson. Fenék alá a busz elmegyünk a látnivalóhoz, ott egyenpólóban végigcsordulunk, majd lefényképezzük magunkat 100-szor idétlennél idétlenebb pózokban egy kőnél amire fel van írva a látnivaló neve. Csak semmi csavar, fő a kiszámíthatóság és nyugodtak vagyunk.
-        Sport: Kitűnő példa, elég megnézni, miben taroltak az olimpián: fussál, ugorj, emelj, lőjél célba, csináld meg a gyakorlatot, na meg néhány hagyományos nemzeti sportág, mint a pingpong vagy a tollas. Csapatsportok nulla, taktikai érzéket igénylő ágak nulla.
-        Oktatás: Dani elmondása alapján, teljesen a magolásra épül, már kiskorban elfojtják a problémamegoldó kreatív gondolkodást. Kanadai, kínai egyetemen matekot tanító srácok azt mondták, összetett problémákkal nagyon nehezen bánnak, külön-külön még csak-csak, de együtt nem tudják kezelni a dolgokat. Az oktatás frontális, képtelenek voltak dialógust kialakítani.
-        Beszűkültség: Ez csak lazán kapcsolódik ide, de összecseng a fentiekkel. A kínaik nem nagyon látnak a határaikon túl. Gőzük sincs, hogy milyen a külvilág, vagy mekkora, a lényeg hogy Kína a legnagyobb, a legszebb és a legjobb, a többi ország meg csak csúszik a lejtőn. (Ez a hozzáállás ismerős az óceán túlpartjáról.)
 
 
Kontinens vagy ország?
 
   Indulásom előtt voltak páran akik nem értették miért megyek Kínába. Sokkal többen voltak azok, akik nem értették, mit csinálok ott annyi ideig. A válaszom az volt, hogy Kínát igazából egy kontinens, nem csak méreteiben, de kulturális és táji sokszínűségében is. És valóban így van, hajlamosak vagyunk a világ számunkra ismeretlen országait homogén egységként elképzelni, noha ez nyilvánvalóan nem így van, a kultúrák és a népek átmenete valamilyen. komoly elválasztó földrajzi egységig fokozatos (vagy legalábbis idővel azzá válik), így a nagy területű országok óhatatlanul széles skálára tenyerelnek rá. Kínára ez fokozottan igaz, egyszerre Kelet-, Közép-, és Délkelet-Ázsia, de még ott van Tibet is, mint hab a tortán. Mégis Kínában kicsit csalatkoznom kellett, hogy miért, azt később részletezem, előbb szedjük rendbe a kontinens-érveket.
-        Az országot rengeteg nép lakja. És itt nem csak az ujgurokra, a mongolokra, vagy a tibetiekre gondolok, még a han-Kínán belül is jut legalább egy kisebbség minden egyes tartományra.
-        Tájak tekintetében elképesztően sokszínű. A fekvés szerencsés, szinte minden éghajlatból jutott egy kis-, de inkább igen nagy falat. Kína nagy része igazából hegyvidék, ez tovább színesíti a képet. Az eltérő tájak pedig eltérő gazdálkodási formát, ezáltal eltérő kultúrát, konyhát, településformát eredményeznek, és ezzel részben vissza is kanyarodtunk az előző ponthoz.
-        A hatalmas méret miatt a szomszédos kultúráik teljesen eltérőek, ezáltal a Kínát a legkülönbözőbb hatások érték az utóbbi 5000 évben. Hányan hallottatok már a mohamedán Kínáról? Én az út előtt nem sokat...
-        Nyelvek: a kisebbségi nyelvek mellett rengeteg a nyelvjárás, amik alig értik egymást. Ezért is feliratosak a tévéadások. A mandarin mint lingua franca messze nem használható mindenütt.
-        (Ugyanakkor mutasson valaki akár egy fele ekkora lakosságú földrajzi egységet a Földön, ami kevésbé heterogén. Az utóbbi 500 évben teljesen kipusztított területek nem játszanak..).
 
Az ország melletti érvek a következők:
-        Itt tulajdonképpen egy érv van, de az nyomós: a sinializáció, a han nyomulás: nyilván Kínának az a legkényelmesebb, ha az ország egységes minél több szempontból, ezért láthatóan mindent meg is tesznek. A hanok mindenütt ott vannak betelepítve vagy bevándorolva, sokan, ezzel nagyot csorbítanak az ország sokszínűségén. Látszik, a sinializálás működik, az egyik eldugott tibeti faluban a falatozó asszonyok már helyi kínai nyelvjárásban csevegtek. De felhozhatnám a városokat is, amik egytől-egyig ugyanúgy néznek ki, rövid idő után dögunalmassá válnak. Hiába, Kína egy központosított birodalom, nincsenek regionális különutak (vagy legalábbis nagyon kevés), a dolgok az egyszínűsésg felé tendálnak. A gond, hogy ez a szín gyakran a szürke.
 
Mivel a második befejezőnek szánt rész is hosszúra nyúlt, illetve energiám igen alacsony szintre apadt, elmélkedéseimet kénytelen vagyok tovább aprózni. Az utolsó, remélhetőleg befejező részben könnyedebb témákra váltok, olyan profánabb húrokat fogok pengetni, mint a legendás kínai konyha, a turizmus, vagy a kínaiak esztétikája.

A bejegyzés trackback címe:

https://majdnembuszkevaros.blog.hu/api/trackback/id/tr771294618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.