És igen, itt a mindenki által már oly várt újabb időjárásjelentés! De most végre tényleg beszámolhatok róla, hogy hivatalosan is megérkezett a nagybetűs Tél.
Mint még réges régi korokban leírtam, majdnem büszke város Délen fekszik (Kairó és Delhi magasságában), ezért elvileg szubtrópusi az időjárása (az ország legforróbb városa nyáron simán 45 fokokkal), de valami különös földrajzi véletlen folytán elég kellemetlen téllel rendelkezik. Még december első felében sem akart eljönni a tél, szép, 15 fokra felmenő, napsütéses idő volt, de aztán karácsony előtt kicsivel végre megemberelte magát az időjárás, és eljött a rettegve várt hideg.
A hideg amúgy nem olyan borzasztó, mint ahogy korábban elképzeltem. Egy átlagos nap úgy felmegy 5-10 fokra is a hőmérséklet délután 2-kor, este azért lemegy 0 fok felé, vagy az alá. Úgyhogy igazából nem sokban különbözik az utóbbi évek budapesti teleitől. Aztán voltak durvább napok, amikor nem ment fel 2 fok fölé egész nap, na, akkor kint is megveszett az ember, de bent is. Mert ugyebár a város a legendás vonal alatt fekszik pont, ezért itt nem létezik a fűtés áldott rendszere. Ami annyira nem kellemes, amikor kint mínuszok vannak.
Igazából az az egész tél sarkalatos pontja, hogy van-e fűtés vagy sincs. Mert ahol jó hideg a tél, de van fűtés, ott teljesen kibírható a dolog. Mert az ember odakint általában mozog (meg persze vár a buszra, és akkor persze megveszik a hidegtől), de aztán hazaérve a melegben szépen felolvasztja magát. Itt viszont ez a felolvadós rész marad ki a játékból. Az meg végképp rossz, hogy az ember a szobájában nem mozog annyira, ül az asztalánál, tanul, filmet néz, elvan magával, így a kevés mozgás miatt sokkal jobban fázik.
Eddig azonban mégis kibírható a dolog, és ha nem lesz olyan hideg az idei tél, mint a legendás tavalyi, amikor az őserdőkben is esett a hó, akkor teljesen jól megleszek. Kibírható, mert kicsi a szobám (a normál méretű lakások nagyon hidegek, azokat nem lehet semmivel sem felmelegíteni, sokkal jobban átjárja a falakat a hideg, az tényleg durva). Egy kicsi szobát az ember könnyen felfűt, melegíti a saját teste is, másrészt a külföldi diákok részesültek abban a különös kegyben, hogy van meleg levegő fújására alkalmas légkondijuk. Ilyen a nagy-nagy diákok szobájában nincsen. Ez a meleg levegőt fújó izé amúgy nem sokra elég, inkább azt a fent említett felolvadás-feelinget adja meg kis időre. Amúgy hangosan búg-fúj, tehát egy idő után zavaró, meg limitált az áramhasználat is, tehát nem használom folyton. Viszont használat után rögtön ugyanolyan hideg lesz, mint korábban volt, tehát tényleg csak arra a félóra feelingre jó. Ami hála Istennek nekem tökéletesen elég, mert egyáltalán nem vagyok fázós. Persze azért kabátban ücsörgök a szobámban, és kabátban írom ezt a levelet is, hűvös van azért, tegye fel a kezét, aki engem valaha hosszúujjúban, zokniban és hosszú gatyában látott engem télen otthon a házban. De így beöltözve teljesen békésen megvagyok. Azért tény, hogy a nap legszebb öt perce az, amikor az ember a meleg víz alá áll. Ami szintén nem annyira evidens, van olyan helyi barátom, aki másik egyetemre jár, s ott nincs meleg víz, tehát jéghideg, téli vízben kell zuhanyoznia. Úgyhogy egész jó dolgom van.
Az afrikaiak, karibiak, svédek és oroszok azonban jobban szenvednek, ők már vettek rég egyéb fűtésre alkalmas eszközt, ilyeneket lehet mindenhol kapni. Volt is már jópár áramszünet az utóbbi hetekben, amikor mindenki egyszerre búgatta a kis fűtőalkalmatosságait. Az irkutszki leányok igazi trópusokat varázsoltak a szobájukba. Szerintem a hírhedten hideg szibériai Irkutszk csak egy nagy mese, télen is 30 fok van ott tengerparttal.
Úgyhogy eljött a tél, de engem nem harap. Jövő héten meg elvileg kis hó is fog potyogni, amit már nagyon várok, mert hóelvonásban szenvedek!
