A kínai konyha ellentmondásai
Ennél a pontnál kerülném a pozitív-negatív szembeállítást, a kínai konyha isteni. Nagyon olcsón nagyon jókat lehet enni, régiónként is nagyon sokfélét, országos szinten pedig a lehetőségek tárháza végtelen. Magas szintű az "elit"éttermi konyhaművészet, ugyanakkor a gyorskaják nincsenek kommercializálva, a legtöbb étkező kis családi kifőzde, ahol egyszerűbb dolgokat ugyan, de szintén nagyon finomakat szolgálnak fel. (Mi anyagi okokból ezekben ettünk többnyire.) A legegyszerűbb étkek is sokkal fantáziadúsabban készülnek mint otthon. Ilyen például a főtt tojás: Hagymával sóval esetleg fűszerekkel ízesített vízben főzik ki, "félidőben" összerepesztik a héját hogy jobban átvegye az ízt a levéből, amiben hagyják kihűlni. Így finomabb és könnyebb megpucolni.
Néhány dolog árnyalja csak a képet, ami inkább csak ismérv, nem feltétlenül hátrány:
- Alapvető dolgok hiánya: tejtermékek, kenyér és péksütemények. Összetevőként ritkán érzékelni, jól helyettesítik mással, de önmagukban nagyon hiányoznak.
- A kínai szegénykonyha. Amolyan "nem volt mit ennünk" helyzet alakíthatta. Jól látszik a húsokon, ami nagyon kevés az ételekben, ha van akkor pedig az állat összes részét belevágják. A köret a főétel, azt viszont olyan szinten felturbózzák, hogy öröm enni.
- Csípősség: ezt a pontot érvénytelenítette a kevésbé csípős, de nagyon ízes kantoni konyha. Az lett volna a mondanivalóm, hogy a rengeteg csili egyfelől ápol s eltakar, másfelől mindent uniformizál. Egyes tartományokban úgy tűnt, hogy a receptekben csak annyi van megszabva, hogy adjunk hozzá tömérdek csilit, és öntsük le jó sok ecettel. Persze rengeteg féle csípősség létezik, valószínűleg nem vagyok még elég gyakorlott a különbségtételhez.
- Hideg étel nem létezik. A boltban fellelhetők silányak vagy műanyagkaják. Furcsa volt hozzászokni a háromszori meleg étkezéshez. Az utazás szempontjából ez nem praktikus, három dolgot lehet uzsonnának csomagolni: kekszet, gyorstésztát (mindenhol van forró víz), és édeskés ízű 25 fokig meg nem romló gyanús virslit.
- Csokik nagyon gyatrák. Gyenge választék, gyenge utánzatok.
- Az étkezési etikett - amíg hozzá nem szokik az ember - eléggé lerontja az étvágyat. Úgy esznek mint a disznók: falnak, csámcsognak, köpködnek, böfögnek, szanaszét hagynak maguk után mindent az asztalon és a padlón. Amikor nem esznek, akkor pedig hozzák a korábban felvillantott viselkedésüket. A dolog praktikus oldala, hogy az amatőr európai is nyugodtan disznólkodhat kézzel-lábbal, amennyiben nem bír a bonyolultabb falatokkal.
Szépek-e a kínaiak?
Nem. Az átlag semmiképp. Nemek szerinti bontásban a fiúk nagyon nem, a lányok, ha eltekintünk az exkluzivitás torzító hatásától, átlagosan. Ugyanakkor a nagy számok törvénye, és az alacsony átlagéletkor működik, így nagyon sok szép lányt láttunk. (Akik egyébként ugyanúgy néztek ki egytől egyig. Azt hiszem a sokféleség az egyik alapja a "magyar lányok a legszebbek" tételnek.) Területenként nagyok a különbségek, az alábbiak azonban mindenhol igazak.
Lányok.
- Alacsonyak. Rövid tömpe láb. Viszont Grünhildák sincsenek.
- Nem túl változatos színvilág. (viszont az az egy szín nagyon szép)
- A ferde szemet nehéz meregetni.
+ Nem szőrösek
+ Pici orr, kerek arc, finom vonások.
- Visszafogottan nőies idomok - ízlések és pofonok, mindenesetre nagyon sok a deszka.
+ Nem öregednek, mindenki fiatalabbnak néz ki egy tízessel a valóságnál. Az egyetemisták gimis csitriknek tűnnek (úgy is öltözködnek, biztos ami biztos), az anyukák viszont bombanők 50 éves korukig. (Ezt is megértük, olyan korba jutottam, amikor az utóbbi már többet nyom a latba...)
+ Mindenki karcsú. Valószínűleg a konyha és a rengeteg munka eredménye.
+ A jelenlegi nőideál és divat nekik kedvez. A régi hong kongi filmeket nézve, a 80-as évek göndörkorszaka nem volt ilyen kegyelmi időszak.
Fiúk
- Alacsonyak. Atléta alkat kilőve.
- Nem túl változatos színvilág.
- Nem szőrösek. Biztos menő a csupasz láb, de az arcszőr hiánya erősen csökkenti a a variabilitást.
- Pici orr, kerek arc, finom vonások – ennyit a latinos arcélről
- Ők is tíz évvel fiatalabbnak tűnnek. A szépségideál amolyan jóvágású pelyhes gimisztár.
- Ők sem öregednek, viszont 30 felett híznak mint a disznó, szépen lassan ápolatlan hájas bunkókká fejlődnek.
Turistaparadicsom vagy sem?
Zárásként néhány gondolat utazó szemszögből, ami praktikus lehet a blog alapján Kína felkereséséhez nyilván kedvet kapó kedves olvasónak.
Egy ekkora és ilyen változatos területen legalábbis a nagy számok törvénye alapján kell hogy legyen látnivaló. Ezt a történelmi örökség hatványozza. A kérdés csupán az, hogy mit érdemes felkeresni, jó helyen kutatjuk-e a finom falatokat.
Pozitívumok
- A nemzetközileg híres helyek – többnyire a világörökség helyszínei - nagyon rendbe vannak téve. Rendezettek még azok az egyébként érdektelen helyek, amit a kínai középosztály valamilyen érthetetlen okból mindenképp felkeresendőnek talál. Összességében tehát kijelenthető, hogy most már figyelnek az értékeikre, a külfölddel való érintkezési felületeken pedig igyekeznek a lehető legjobb képet mutatni magukról.
- A tájak változatosságáról már értekeztem korábban. Ezen a téren olyan értékek vannak, ami kihagyhatatlanná teszi Kínát.
- A történelmi és kulturális emlékek habja kötelező. Az alsóbb rétegeket (értsd 3000 évnél fiatalabb, a világ nem legrégebbi, legnagyobb, leghosszabb stb emléke) a bőség zavara miatt, egy idő után, szakmán kívüliként nehéz értékelni...
- Ami a kisebbségeket illeti, addig kell megnézni amíg vannak egyáltalán, vagy legalábbis tartják hagyományaikat. Kína fejlődését elnézve ez nem lesz sokáig így. Egyes kisebbségeket állatkerti majmokként "felkarolnak", másokat letojnak magasról, míg a tibetieket mint mindenki által ismert fő látványosságot, immáron büszkén reklámozzák (a Potala Palota ott virít az egyik bankjegy hátulján), de a háttérben ott nyomják le őket ahol csak lehet.
- A jelenkori kínai kultúra mint párhuzamos dimenzió hatalmas élmény, számomra a legnagyobb szám. Ez pedig addig jó, amíg nem nyúlnak hozzá, különben az történik, mint a "megcivilizált" Pekingben, ahol az olimpia hevében a fürdővízzel kiöntötték a gyereket is.
- A falvak is nagy élményt jelentenek. A fejletlenség, a bizonyos elemekben még hagyományos életforma és a kistáblás intenzív művelés olyan hangulatot eredményeznek a kínai vidéken, ami az öreg kontinensen talán már sehol sem él.
Negatívumok
- Számomra a legnagyobb csalódást a városok jelentették. Európai logikával egy ilyen történelmű országban hangulatos, kínai módra belakott keleti óvárosokat vártam, amik tartományról tartományra különböző szerkezetűek és építészetűek. Kínában ilyen nincs. Félresikerült betondzsungelek vártak rám, amik ugyanolyanok Qinghaitól Hainanig, csak a növényzet, a páratartalom, és az arcberendezések nyújtanak némi változatosságot. Persze mások az étkek is, és még sok minden, de településmérnök szomjam csillapítatlan maradt.
A városok savát-borsát a földszinti garázsboltok és az utcai élet adja, ami szolgált ugyan jónéhány szakmai tanulsággal, azonban ez is konstans az ország egész területén.
- Kínában minden olcsó, kivéve a belépők. Azokkal viszont gátlástalanul lehúzósak. Különösen idegesítő, amikor pénzt szednek egy hegyre vagy egy sivatagba.
- A nagy "rendbetétel" időnként a dolgok kárára megy. Tipikus példa az előbb említett Peking, amiből a civilizálatlanság koszával együtt sikerült kisöpörni jószerivel mindent ami érdekes. A lélegzetelállító hegyek hatását is meglehetősen lerontja a csúcsig felhúzott, műfakukákkal és WC-kkel szegélyezett korlátos lépcsősor.
- Ide sorolnám még a turistahelyek kötelező tartozékát: a levakarhatatlan, pofátlan és erőszakos taxis- és árushordát. Kitartásban túlszárnyalják a román koldusokat, módszereiket látva még a legdörzsöltebb marokkói bazárosok is elismerően bólogatnának.
A bejegyzés befejezésével történelmi pillanathoz érkeztem, Dani már hetek óta rágja a fülemet, de mindig elszabotáltam az írást. Remélem sikerült hozzátennem valamit az eddigiekhez.
Az új olvasóknak ajánlom, hogy nézzék vissza a blog utazás előtti részét is, illetve ha tetszik, kommentárban hassanak a blogerre, hogy hazatértével ne hagyja abba, legalább a félkész anyagokat fejezze be és tegye fel.
